KAPCSOLAT

1106 Budapest Tárna u 1-3 -Ideiglenes címünk, míg új irodánk elkészül

Mobil iroda: +36-70-327-4900

Mészáros Attila, buszbérlés mobil: +36-30-929-9283

E-mail:credotours@t-online.hu

Facebook-on: Credo Tours Utazási Iroda hivatalos oldala

NYITVA TARTÁS: Hétfő-Péntek: 9:00 - 17:00, Szombat-Vasárnap: zárva

Megnyitjuk Gyöngyösi fiókirodánkat
Cím: 3200 Gyöngyös Török Ignác u 28
Nyitva Hétfő: 10:00-16:00, Szerda: 10:00-16:00, Péntek: 10:00-14:00
Tel: +36 30 305 6045

PÉCSVÁRAD-ABALIGET-ORFŰ

 

Pécsváradi Vár- Abaligeti-barlang- Abaligeti Denevérmúzeum - Orfű ebéd- Orfűi tájház- Orfű Vízimalom- Orfű Vízfő-Tanősvény!
2022 július 30 szombat

Pécsváradi Vár- Abaligeti-barlang- Abaligeti Denevérmúzeum - Orfű ebéd- Orfűi tájház- Orfű Vízimalom- Orfű Vízfő-Tanősvény!

2022 július 30 szombat

Részvételi díj: 16000ft

Egyéb költség:

Pécsváradi Vár+ Tárlatvezetés: 1000ft

Abaligeti-barlang+ Denevérmúzeum :

Felnőtt: 2800ft

Nyugdíjas, Diák: 2000ft

Orfű tájház: 500ft

Orfű Malomtúra+ Tárlatvezetés: 1300ft

Orfű Vízfő Tanösvény+ Tárlatvezetés: 1000ft

Ebéd szervezés alatt!

Program:

Indulás után rövid pihenővel érkezés Pécsváradra!

Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.

A Pécsváradi vár mint múzeum, szálloda és étterem várja a látogatókat. Az épületegyüttes Pécsváradi vár néven vált híressé, azonban története során nem töltött be hadi értelemben vár szerepet. A falak és bástyák az itt élők védelmét biztosította a rablótámadások ellen. A Pécsváradi Élményvár története
A kőépület eredetileg Géza fejedelmi udvarházaként szolgált, majd másodikként Magyarországon bencés szerzetesi monostor lett. Szent István király célja ezzel a keresztény hit terjesztése, valamint a mezőgazdaság fejlesztése volt, hiszen a szerzetesek modern mezőgazdasági kultúrával rendelkeztek. Apátságként rendkívül jelentős helynek számított Szent István korától a török időkig. A törökök után a bencés szerzetesek nem tértek vissza a monostorba, így elnéptelenedett a birtok. Mária Terézia Közalapítványi Uradalmat hozott létre, a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a feladata. A 20. század közepétől az állami erdészet központjaként működött. Ekkor kezdődtek a régészeti kutatások is, melynek során feltárták és török időben ledőlt épületek alapfalait, és restaurálták az épületegyüttes egy részét. Az 1980-as évek szállodát és éttermet hoztak létre az egykori monostor területén.

A vár látogatása után folytatjuk utunkat Abaligetre!

A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől. A 19. század végétől kezdve a turisták számára készült, útleírások átvették a kifejezést és a magyarországi barlangok nagy részét csepegő-kő, nevezték. Ma már a legtöbb embernek a cseppkő szó hallatán a mészkő barlangokban keletkező kalcium-karbonát kiválások jutnak eszébe. Van egy monda, miszerint a török időkben az abaligetiek a falu határában található barlangba menekültek az ellenség elől. Volt azonban egy áruló, aki a törökök tudomására hozta a rejtekhelyet, akik a barlang előtt tüzet gyújtva próbálták meg kifüstölni az ott rejtőzködőket. A magyarok a füst elől a barlang belseje felé húzódva a hegy túloldalán másik kijáratra leltek, azon át kimászva hátba támadták az ellenséget, melynek egy része a barlang előtt lelte halálát, mások a barlangba menekülve a füsttől fulladtak meg.

Hogy a történet igaz, vagy sem, azt ma már senki nem tudja megmondani. Az azonban tény, hogy a falu plébániáján őrzött írásos emlék szerint az Abaligeti-barlang előürege 1758-tól a falu plébánosának Riedl Antalnak, háza felépültéig pincéül szolgált. Innen származik a mai is használatos Paplika elnevezés.

A Barlang látogatása után átsétálunk a Denevérmúzeumba! Főként a korábban elterjedt rémtörténeteknek és éjszakai életmódjuknak köszönhetően a denevérek sokak számára félelmet keltő, titokzatos, vérszívó állatok. Természetes élőhelyeik szűkülése és vadászterületeik csökkenése miatt a denevérek száma mára jelentősen megcsappant.

Szerencsére ma már egyre többen vannak azok, akik tudják, hogy a denevérek rovarokkal táplálkoznak és akkor sem fogják a vérünket szívni, ha esetleg tévedésből egy nyári estén berepülnek a nyitott ablakon, a sötétben ultrahangokkal tájékozódnak és téli álmot alszanak és nem kapaszkodnak az emberek hajába, de fontosnak tartjuk, hogy egyre többen megismerjék ezeket a hasznos állatokat.

2004-ben az Abaligeti barlang

bejáratától néhány méternyire álló, korábban turistaházként funkcionáló épület felújítása után nyílt meg Magyarország egyetlen, a denevérek világát bemutató tematikus kiállítása a Denevérmúzeum. A tárlaton nagy felbontású fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térkép nyújt betekintést a mára már a veszélyeztetett fajok közé tartozó denevérek világába. A látogatók megismerhetik a denevérkutatás történetét és eszközeit, a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat. A múzeum 2019-nyarán teljes egészében megújult, informatikai alapú interaktív eszközökkel, látványos, minden korosztály számára élményt kínáló installációkkal hozza közelebb a látogatókhoz a denevérek életét.

Utána ebéd!

Ebéd után átsétálunk az Orfűi tájházba! Az Orfűi Tájház és Kemencés Udvarban egy kiállítás formájában tekinthetjük meg az ország különböző tájainak kemencéit, edényeit és más, sütés-főzéshez használatos eszközeit. A tájházban közelebbről is szemügyre vehetjük a berendezéseket, a különböző használati tárgyak, népi környezetben ismerkedhetünk meg elődeink szokásaival, valamint egy interaktív bemutató formájában megismerkedhetünk a medvehagyma növénnyel is az erre külön kialakított Medvehagyma-szobában. Több szabadtéri kiállítást is megnézhetünk az udvarban, melyek szezononként változnak.

A tájház után folytatjuk utunkat az Orfűi Vízimalomhoz!

A Malommúzeumban ma is működőképes eredeti, illetve korhűen felépített malomszerkezeteket őrzünk. A látogatás vezetett malomtúra keretében lehetséges.

A program során a malmok történetét és működését idegenvezető mutatja be, részben interaktív módon, kb. 60 perc időtartamban. Kellemes sétát teszünk a múzeum épületei között, eközben három, meghajtását és funkcióját illetően különböző malmot belülről is megtekintünk. A malomtúra felnőttek és gyerekek számára is élmény, azonban némi figyelmet követel biztonságunk és a berendezések állagmegóvása érdekében. Az idegenvezető instrukcióit kérjük betartani! Te meg tudnád mozdítani az orfűi szárazmalom csaknem kétszáz éves járgánykerekét? A régiek két lóval hajtották meg a kilenc méter átmérőjű kereket, ami aztán működésbe hozta a szárazmalom őrlőkövét. A szerkezet ma is működőképes, vállalkozó szellemű látogató megmozdíthatja, hogy átélje azt a munkaerőt, ami az óriási malom életre keltéséhez szükséges.

Kevesen tudják, hogy a hatalmas malomszerkezet nem volt mindig itt, eredetileg az észak-baranyai Mekényes szárazmalmában szolgált a második világháborúig. Akkor szállították ide, amikor az orfűi vízimalom mellé felépült a mekényesi épület hű mása 1974-ben. Azóta a 19. századbeli őrlőeszköz ugyanúgy dolgára készen áll.

Az állati erővel hajtott járgányos malom már a középkorban is népszerűségnek örvendett, mivel nem volt szükség hozzá vízre, és nem függött a molnár munkája az időjárástól sem. Még mi is egyszer kipróbáltuk lóval meghajtani! A gabonaőrlő szerkezet mellett igazi kuriózum a malom másik felében található roppant méretű prés, amelynek másfél tonnás gerendái közt a molnár növényi olajakat sajtolt.

A malom megnézése után, egy sétát teszünk az Orfűi Vízkő-Tanösvényen! Az Orfűi Malmoktól indul a cirka 1 km hosszú Vízfő-tanösvény. Az ösvény az első néhány száz méteren az Orfű-patak medrét követi és a védett égerláposon keresztül egy kiemelt pallósoron vezet bennünket egészen a Vízfő-forrásig. Itt érdemes elidőzni picit és megcsodálni Csete György különleges Forrásházát, amelyet a magyar organikus építészet korai emblematikus alkotásaként tartanak számon. Ezután a patakon kétszer is átvágunk, hogy a helyi barlangászok főhadiszállására, a Mecsek Házához jussunk, ahonnan a réten keresztülgyalogolva visszakanyarodhatunk a malmokhoz.

Majd indulunk haza!

A program minimum 40 fő jelentkezésével indul!

A programváltozás jogát fenntartjuk!

vissza